Térkép - Texel (Gemeente Texel)

Texel sziget és egyben alapfokú közigazgatási egység, tehát község Hollandiában, Észak-Holland tartományban. A legnagyobb és leglakottabb a Fríz-szigetek szigetei közül a Watt-tengeren, és egyben a szigetvilág legnyugatibb tagja. Legközelebb hozzá Vlieland esik.

A Texel név fríz eredetű, de ma már az x-et inkább dupla s-nek ejtik a helyi nyelvjárás szerint.

A korai középkorban és előtte Texel és Wieringen nagyobb lehetett, és volt közöttük szárazföldi kapcsolat. A 13. században rabokat tartottak rajta.

Texel az egyetlen hely, ahol lóháton győztek le egy flottát. 1795-ben, miután a franciák elfoglalták Hollandiát, a szárazföldi hadseregük megtudta, hogy a hatalmas holland flotta belefagyott a jégbe, Texel körül. Louis Joseph Lahure 128 emberével odalovagolt, és azt követelte, hogy adják meg magukat. Lövés nem dördült el, a hollandok megadták magukat.

Az amerikai függetlenségi háború idején a USS Bonhomme Richard hadihajó keresett menedéket a sziget kikötőjében, mielőtt elsüllyesztették volna Nagy-Britannia keleti partvidékénél. Később John Paul Jones skót származású tengerész hajózott oda, miután legyőzte a brit HMS Serapist, hogy javításokat végezzen el a hajóján. Ez még viharosabbá tette a brit-holland viszonyt.

A második világháború idején a németek megszállták a szigetet. A fizikailag erős embereket deportálták Assenbe, a szigeten pedig rengeteg bunkert építettek. Amikor már a háború a vége felé járt, a német hadsereg pár zászlóaljat telepített a szigetre, közöttük grúz zászlóaljakat is. Ezek a zászlóaljak a Keleti fronton összeszedett rabokból álltak. Míg máshol az orosz foglyok a fogolytáborokban sokszor éhen haltak, a grúzokkal a németek relatíve jól bántak, mert úgy gondolták, hogy ezzel a maguk oldalára állíthatják őket. A grúzok azonban attól tartottak, hogy soha többé nem térhetnek haza, ezért 1945. április 5-én és április 6-án megölték a németeket, akikkel közös volt a szállásuk. Még így sem foglalhattak el azonban két nagyobb német nehéztüzérségi üteget, amiknek a legénysége csak német katonákból állt. Ezek magasabban helyezkedtek el Vlieland és Den Helder dűnéin, és elkezdtek lőni a grúzokra április 6-án. Csak Den Burgból több ezer gránátot lőttek ki. Természetesen a németek erősítést küldtek, hogy leverjék a lázadást. Az erősítés ellenére is több, mint öt hétig tartott leverniük a 800 fellázadt grúz katonát. A végső harcok a világítótorony körül zajlottak. A harcokban 565 grúz, 120 texeli civil és nagyjából 800 német katona vesztette életét, bár más források szerint 2000 német esett el. Texelen rengeteg kár esett, például több tucat farm égett le. Mivel a helyiek sokszor támogatták a grúzokat, a németek rajtuk álltak bosszút.